A régi nagy szellemi hagyományok szerint az év legsötétebb időszaka kedvez a befelé fordulásnak, a számvetésnek, és a Fény fontosságára való ráébredésnek. Az elmúlt években nehézségünk adódott a böjttel kapcsolatban: ilyenkor voltak a vállalati partik, az év végi hajrák, a bevásárlási őrület. A hatalmas infláció ezektől szabadított meg bennünket. Van lehetőség befelé fordulni, ráhangolódni az ünnepre. Újra gondolni a szeretteinkkel, a családunkkal és önmagunkkal való kapcsolatot.

A zsidó hagyomány szerint ilyenkor van a Hanuka ünnepe. 8Mozgó ünnep, minden évben más napokra esik, de mindenképp erre az időszakra datálják.) Minden nap egy kis színes gyertya lángja hozza egyre közelebb a fényt.

A Kereszténység előtti időben is fontos időszak volt ez az európai népeknek: a rómaiak Mithrász, a Napisten születését várták, melyet december 25-én ünnepeltek, a Germánok a Yule ünnepét ülték. A Magyarok a Fény eljövetelét várták, és ünnepelték meg a napforduló napján. Előtte böjtöt tartottak, tekintvén, hogy szakrális ünnep előtt fontos a megtisztulás.

Ezen időszakban szánj legalább napi 20 percet a meditációra, az imára a következő módon:

• amennyiben keresztény vagy, mélyen átélve, értelmezve imádkozd a Miatyánkot.
• amennyiben egyéb szellemi hagyomány követője vagy, azt a gyakorlatot végezd, mely a legjobban segíti a kapcsolódásodat a belső fényeddel.
• amennyiben nem követsz semmi utat: 20 percen keresztül figyeld a lélegzetedet! Ez egy nagyon nehéz gyakorlat, mivel az elme folyamatosan zavar majd az elmélyülésben, és hangoskodik a háttérben. Ilyenkor semmi más dolgod nincs, csak annyi, hogy visszatereld a figyelmed a lélegzetedre.
• amennyiben a légzésfigyelés nem szimpatikus, másik összpontosító gyakorlat a gyertyaláng figyelése. Csendben, sötétben figyeld a gyertya fényét. Igyekezz kikapcsolni a gondolataidat, és csak a gyertyalángra összpontosíts! Ez nehéz lesz, mivel az elme folyamatosan fecseg – de azért próbáld meg!

Mai kérdés: Milyen álmokkal, célokkal, reményekkel vágtam bele a 2022-es évbe?

Az ajándékozás az egyik szeretetnyelv. Akit szeretünk, ajándékkal is (több minden más mellett) kifejezhetjük megbecsülésünket. Az ajándék összeköt, emlékeket ébreszt, jó érzést szül. Csak sajnos, mint annyi minden más, ez is áldozatául esett a fogyasztói kényszernek. Adjuk vissza az ajándékozás szeretteljes fényét! (Tényleg, gondold végig, milyen ajándékoknak örültél eddig életed során a legjobban! Miért?

• Az ajándékozásnál nem a tárgy, hanem a rítus számít igazán. Ha megpróbálsz visszaemlékezni az elmúlt 10 év karácsonyi ajándékaira, egész biztos, hogy a legtöbbre nem emlékszel. Azonban ha kezedbe akad egy tárgy, akkor emlékszel rá, hogy ezt a barátodtól, gyermekedtől, családtagodtól kaptad ajándékba.
• Plusz egy kényszeresen megvásárolt tárgyat felesleges ajándékozni. Az ajándékban legyen benne az ajándékozó, és az ajándékozott is.
• Érdemes ajándékot készíteni, és megtanítani a gyerekeket, hogy ajándékozni jó. Sajnos sok helyen a szülők ezt az áramlást nem tanítják meg a gyerekeknek (csak te legyél boldog gyermekem, nekem elég a mosolyod…). Az érzelmi intelligenciát érdemes kicsi korban elkezdeni fejleszteni.
• Gondolkodj olyan ajándékban, ami nem „hasznos”, hanem örömet okoz.

A mai első ajánlatom: textil karácsonyfa dísz. Viszonylag kis kézügyességgel is elkészíthető. Szép karácsonyi textileket lehet kapni, érdemes körülnézni. Nekem ez az egyik kedvencem.  Szép, egyedi, és a karácsonyfán, vagy a karácsonyi dekoráción mindig van hely. Önmagában is mutatós.

Hozzávalók:

• 30 cm textil (ez a legkisebb levágatható méret általában) kb 16-20 szív jön ki belőle mérettől függően.
• vatta
• selyemszalag
• színben az anyaghoz passzoló cérna.
• Díszítéshez opcionálisan: csipke, vagy selyemszalag.

Én ezeket kézzel, a szélén pelenkaöltéssel varrtam össze. 8 éves kortól segítséggel gyermek is tud ilyen ajándékot készíteni. Plusz ötlet: vatta helyett megtölthető levendulával is. Illatos kedves ajándék. Az én szivecskéimet a képen láthatjátok.